Imre Edit a Körös-vidéki Vízgazdálkodási Társulat megalakulásáról és tevékenységéről szólt néhány szót. A vízi-közmű társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, mely nem nyereség orientált, egy meghatározott cél elérése érdekében jön létre.
Önszerveződő, demokratikus úton alakul meg.
Az önkormányzatok valamely szerve kezdeményezi a társulat megalakulását. Ehhez egy szervező bizottság megalakulása szükséges, mely 7-11 tagot foglal magában.
1996. előtt a vízi-közmű társulatok voltak azok, akik pályázatok útján megversenyeztették egy-egy szennyvízcsatorna, ivóvíz vezeték vagy csapadékvíz elvezető csatorna építésének kivitelezését, és maga a társulat kötött szerződést a kivitelezővel.
Azóta jelentős módosítás következett be, mivel a vízi-közmű társulat nem jogosult az áfa visszaigénylésére. Ezért megszületett az a megoldás, mely szerint a társulat és az önkormányzat közös beruházásában valósul meg a szennyvízcsatorna építés. Ennek keretében az önkormányzat írja ki a pályázatot, eldönti azt, hogy ki a kivitelező, megköti vele a szerződést, fogadja az építési számlákat, az áfa visszaigénylésére is az önkormányzat a jogosult.
A vízi-közmű társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók. Őket alakuló taggyűlésen választják meg.
Zupcsán László ismertette a miskolci székhelyű N-Alexander Biztosítási Alkusz KFT működését. Elmondta, a cég 161 magyar tulajdonú magán vállalkozás, a biztosítási fő tevékenységüket a mai napig megtartották. Ezen a területen igen komoly szakmai munkát végeznek. Jelenleg 15 biztosító társasággal, számos magán- és önkéntes nyugdíjpénztárral állnak kapcsolatban. Ezen kívül 3 lakástakarék pénztárral és 11 pénzintézettel állnak szerződésben. A fő tevékenység mellett több mint 4 éve foglalkoznak különféle közmű beruházások forráshiány kezelésével. Több mint 60 településen dolgoztak szennyvíz beruházások területén az ország különböző részén.
Ezúton ajánlotta fel cégük szolgáltatását Szegvár Nagyközségnek, mely egy közepes beruházásnak minősül. Ezután röviden szólt magáról a konstrukcióról. Elmondta, a szennyvízhálózat építése a legköltségesebb beruházás. Ezeket a beruházásokat az állam igen komoly pályázati összeggel támogatja, de sajnos 100 %-ban sohasem. A lakosság érdekeltségi hozzájárulást fizet a beruházás megvalósításáért, az önkormányzatnak viszont valamennyi önerővel kell rendelkeznie.
A 2002. évi pályázati feltétel szerint, ha az önkormányzat valamilyen hitellel akarja a forráshiányt fedezni jelen esetben társulati hitellel -, akkor ezt a hitelt banki hitelfedezeti ajánlattal igazolni kell. Azért kell létrehozni a társulást, hogy igazolni tudjuk, a lakosság támogatja a beruházás megvalósítását. Elmondta, ez egy takarékossági forma. Ha egy magyar állampolgár egy takarékossági betétszámlát nyit (3 %-os kamat) lakása felújítására, korszerűsítésére, közművesítésére, akkor az állampolgárt az éves befizetési díj után az állam 30 %-os vissza nem térítendő támogatásban részesíti. Ha ebben a rendszerben kívánja a lakosság befizetni az érdekeltségi hozzájárulást, akkor lakosonként 33 %-kal kevesebbe fog kerülni. Ezután a beruházásról szólt néhány szót. Elmondta, a korábbi megbeszélésük alapján megkapták a beruházásra vonatkozó adatokat. Ismertette a beruházási főösszeget. Lakossági befizetés lehetőség szerint havonta, maximum 1500 Ft, ezt 50, illetve 62 hónapos futamidőre számították ki. Elmondta, minden lakos egyformán fog fizetni.
Ismertette a lakáskassza és az OTP ajánlatát, és a számítási díjakat.
Szenczi Sándorné polgármester elmondta, a pályázat benyújtását nagyon komoly munka fogja megelőzni. Valóban meggondolandó, ha két ütemben adjuk be a pályázatot, akkor előfordulhat, hogy a második ütem csak évek múlva lesz esetleg nyerő pályázat. Kérte a képviselő-testületet, tegyék fel kérdéseiket az elmondottakkal kapcsolatban.
Imre Edit elmondta, az önerő hozzáadása a pályázaton nyert összegtől is függ. Lehet, hogy olyan kedvező összeget nyer az önkormányzat a benyújtott pályázattal, hogy kevesebb saját erőre lesz szükség.
Béres András képviselő azt javasolta, hogy egy ütemben készüljön el a beruházás.
Bucsányi László képviselő egyetértett a javaslattal, azonban véleménye szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az ingatlanok 30 %-ának még fürdőszobája sincs. Megkérdezte, mikor lehet hozzákezdeni a második ütemhez? Kinek, mikor kell a hozzájárulást megfizetnie?
Fejes Péter válaszában elmondta, mindenkinek akkor kell fizetnie, amikor elkezdődnek a munkálatok.
Imre Edit elmondta, az, hogy az önkormányzat egy vagy két ütemben kívánja megvalósítani a beruházást, pusztán anyagi kérdés kell, hogy legyen. Az volt a véleménye, ha megvan a fedezet a teljes település kiépítésére vonatkozóan, akkor egy ütemben kell megépíteni az egészet.
Bandula Ferenc képviselő felvetette, ha esetleg két ütemben történik a beruházás, akkor azok a lakosok rosszul járnak, akik nem esnek bele az övezetbe, havonta kétszer szippantanak és még fizetik is a lakáskasszát.
Fejes Péter elmondta, az a kérdés, hogy műszakilag, vagy pénzügyileg válasszuk ketté a beruházást? Ha műszakilag ketté választjuk a beruházást, de pénzügyileg nem, akkor ez azt jelenti,
hogy első ütemben az egész településre meg kell alakítani a vízi-közmű társulatot. A társulatnak az egész település tagja lesz, tehát minden érintettnek fizetési kötelezettsége lesz már az első műszaki ütem megkezdésekor.
A képviselő-testület név szerint szavazott a szennyvízhálózat egy ütemben történő kiépítése tárgyában. A testület úgy határozott, hogy a község belterületén tervezett szennyvízhálózat kiépítését egy ütemben kívánja megvalósítani.
A Képviselő-testület határozatot hozott a vízi-közmű társulat létrehozásáról, valamint arról, hogy a beruházást lakástakarék pénztári konstrukció igénybevételével kívánja megvalósítani. A lakossági befizetés 62 hónapos futamidőt figyelembe véve az 1.479,- Ft/hó összeget nem haladhatja meg.
