A EU szavazás szegvári végeredménye

A népszavazásról további adatok találhatók (19 nyelven) a http://www.valasztas.hu/ oldalon.
2 hónap múlva Lengyelországban döntenek arról, hogy kívánnak-e csatlakozni az Európai Unióhoz. Az ottani törvények az érvényességi létszámnak a szavazatra jogosultak 50%+1 főt ír elő. 
A népszavazáson való vártnál kisebb részvétel a Medgyessy Péter kormányfő szerint nem a csatlakozással szembeni tiltakozást jelenti, hanem inkább egyfajta túlzott magabiztosságot, mert a közvélemény nagy része úgy látta, a csatlakozás ügye rendben van, és nem kell elmenni voksolni. A sikeres referendummal nem ér véget az EU-s felkészülés – jelentette ki Medgyessy Péter. A politológusok szerint a potyautas-effektus és a szokásos magyar választási aktivitás okolható az alacsony részvételért.
Bölcsen döntöttek a polgárok – kommentálta Medgyessy Péter miniszterelnök az EU-s népszavazás végeredményét. 
A népszavazástól való nagyarányú távolmaradásnak Medgyessy szerint nem a tiltakozás volt az oka, hanem inkább a túlzott magabiztosság. A referendum üzenete egyértelmű és pozitív, hiszen az EU-csatlakozás kérdésében az igenek 84 százalékos aránya kimagaslónak számít nemzetközi összehasonlításban is – jelentette ki Medgyessy Péter, aki megköszönte a magyar embereknek és az elmúlt négy kormány minden munkatársának a sikerért tett erőfeszítéseket.
Medgyessy szerint helyes volt ilyen koránra tenni a népszavazás idejét, mivel így ennek eredményessége tudatában írhatják alá Athénban szerdán a csatlakozási dokumentumot. Összesen hét magyar politikus lehet ott az aláírási ünnepségen: a négy rendszerváltás utáni miniszterelnök, két köztársasági elnök, valamint a jelenlegi külügyminiszter. Eredetileg a házigazda görögök öt-öt helyet adtak a csatlakozó országok küldöttségeinek, a magyaroknak sikerült két plusz helyet szerezniük: egyet a luxemburgi küldöttségtől, a másikat pedig a görögöktől.
A kormánynak a népszavazást követően is feladata lesz a lakosság további felkészítése és a minél több tájékoztatás nyújtása az EU-ról – mondta Medgyessy Péter, aki ezen belül a pályázóképesség javítását emelte ki. Medgyessy beszélt arról is, hogy milyen Európát akar a kormány: “Elkötelezettek vagyunk abban, hogy közös kül- és biztonságpolitikája legyen az EU-nak, mivel egy erős és jól működő Európában vagyunk érdekeltek.” 
A potyautas-effektust és a Magyarországon szokásos választási aktivitást is említik politológusok a szombati EU-népszavazás 45,62 százalékos részvételi arányát értékelve. Török Gábor az MTI-nek elmondta, az emberek többsége egyetért a belépéssel, fontosnak tartja a referendum sikerét, ám valószínűleg sokan vélték úgy, hogy a népszavazás az ő voksuk nélkül is eredményesen zárul. Tapasztalatai szerint a polgárok jelentős része nem érezte a két álláspont képviselői közötti igazi versenyt, a választási részvétel tétjét. Mint mondta, a részvételi arány pontos magyarázatához mélyreható, empirikus kutatásokra van szükség; ennek fontos eleme annak kiderítése, hogy a részvételét korábban ígérő, de távolmaradó 15-20 százalék miért nem járult az urnákhoz. Török Gábor emlékeztetett: a 2002-es parlamenti választásoktól eltekintve 45 és 60 százalék közötti volt a voksukat leadók aránya a szavazásokon.
Ehhez hasonlóan látja a történteket Lakner Zoltán, jelezve: Magyarországon nemcsak nyugat-európai, de régiós összehasonlításban is alacsony a választási aktivitás, így a szombati arány “magunkhoz képest normális”. Véleménye szerint foglalkozni kellene a magyarországi választási részvételi hajlandósággal; felvetette, “esetleg a pártok nem úgy és nem arról vitatkoznak, ami az embereket érdekli”. Lakner Zoltán kijelentette, a részvételi arány biztosan nem az ügynek szólt, hiszen az már korábban kiderült, hogy a csatlakozás foglalkoztatja az embereket, ugyanakkor az érdeklődők nem kaptak olyan és annyi információt, amennyire igényük lett volna. Szavai szerint kialakult egy színvonaltalan politikai vita, amely most azzal folytatódik, hogy ki a felelős a részvételi arányért, illetve ki akarja jobban a csatlakozást.
Lendvai Ildikó (MSZP) szerint a Fidesz elnöksége nem tudja eldönteni, hogy az Európai Uniós népszavazás eredményét sikernek vagy kudarcnak látja-e, és úgy szeretne a számokkal bűvészkedni, hogy ugyanaz az eredmény a nemzet sikere, de a kormány kudarca legyen. Ezt az MSZP frakcióvezetője vasárnap közölte az MTI-vel, a Fidesz elnökségének aznapi sajtótájékoztatójára reagálva “Kár, hogy a Fidesz elnöksége rontani akarja a közös örömöt, és egyetlen percre sem hajlandó szüneteltetni a pártpolitikai csatározást” – írja. Lendvai Ildikó meglátása szerint ez méltatlan azokkal a fideszes képviselőkkel szemben is, akik részt vettek a négypárti parlamenti uniós kampányban.
Mint írja, kár, hogy a Fidesz elnöksége megfeledkezik arról: az uniós kampány nehéz és szép feladatát az a közalapítvány irányítja, amelynek kuratóriumában más jeles személyiségek mellett az Antall-kormány és az Orbán-kormány egy-egy minisztere vesz részt, az alelnöke pedig Orbán Viktor volt tanácsadó testületének tagja. “Nem érdemlik meg, hogy a köszönet helyett kormányellenes indulatait bárki rajtuk vezesse le” – teszi hozzá.
Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja reméli, hogy a pártcélokat szolgáló “utókampány” hamarosan véget ér, és a négy frakció Európai Uniós megfigyelői jó együttműködést alakítanak ki – zárul a közlemény.
Szájer József, a Fidesz alelnöke a párt elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón a népszavazás eredményét úgy értékelte: az az egész ország, a nemzet sikere, ugyanakkor a kormány egyértelmű kudarca. Mint fogalmazott, a kormány dilettáns uniós kampánya vezetett oda, hogy Magyarország az uniós népszavazások történetében a részvételt illetően sereghajtó lett.