Továbbmenve a megkezdett ‘határjárásban’, a Kórógy déli partjától délre fordulunk. Ez a terület, amelyet ma is Hármashatárnak hívnak – amint az előző részben már szerepelt – úgy került 1727-ben a Károlyiak birtokába, hogy megkapták az akkor lakatlan Derekegyháznak a Kórógytól délre eső földjeit, míg az északi rész az egykori faluközponttal együtt a Harruckern-család (és így Szentes) használatában maradt. A Károlyiak új szerzeményük egy részét Szegvárhoz csatolták, nagyjából ezt a részt nevezik ma Dé-oldalnak. A szerzemény másik részét meghagyták Derekegyház név alatt, majd betelepítették, kastélyt építettek területén stb. A Hármashatárnál így fut össze még ma is három település: Derekegyház, Szegvár és Szentes területe.
A Hármashatárból induló, Szegvár és Derekegyház közötti határszakaszt tehát 1727-ben vagy az után jelölték ki: a szinte teljesen egyenesen haladó vonal inkább lehet egységes mérnöki munka, mint évszázados váltakozások eredménye. Sajnos a határvonal mindkét oldala ugyanazon uradalomhoz tartozott, így csekély a valószínűsége, hogy valaha is részletes határleírás kerüljön elő, ezért csak a térképekre hagyatkozhatunk.
A XVIII. században a határ mintegy 500 méternyire a Kórógytól áthaladt egy útkereszteződésen. Az akkor kevésbé jelentős út helyén ma a Derekegyházi kövesút aszfaltja húzódik. A másik, egykor fontosabb út a Szegvár-mindszenti útból a Kórógy déli partján ágazott ki, első szakaszát ma Köztársaság-útnak hívják. Ez az út kisebb-nagyobb irányváltásokkal keletre tartva, keresztezve az Orom vonulatát és a Szentes-vásárhelyi utat, pontosan a határon csatlakozott a kövesút ősébe. Ez a második földút Déházi-, Zsigerháti útként is ismert.
Az útkereszteződéstől délre két térkép jelzi a Határ-halmot. Bár a térképek méretarány nélküliek, a halom helye azonosítható: a Szentes-vásárhelyi kövesúttól mintegy 1000 méterre keletre, a Jászai-tanya vonalában, a Tót-falu és a Paprikaváros nevű terület közelében, egy 82 m magas földháton van. E helyen volt valaha Szegvár, és az 1700-as években már lakatlan Szentgyörgy keleti határpontja. Ugyancsak itt volt a XVIII. század végén, az út és a határ között a ‘Helség Kaszállója’ nevű terület is.
A határ innentől – a régi beosztás szerint – már Szentgyörgy és Derekegyház között halad. A nyomvonalat a vásárhelyi út már ezen a szakaszon lépi át, innen a határ nyugati oldalán a tónyi szélességű Ludas-ér, a keletin pedig az országút helyezkedik el, egészen a Ludas-halomig. A Kórógytól a Ludas-halomig a határ megközelítőleg 5 km hosszú.
A község határa nyugatra fordulva a Ludas-halomtól a Tisza felé tart. Ennek a szakasznak a történetét jobban ismerjük, mert itt kezdődik Mindszent területe, ahol már nem a Károlyiak voltak a földesurak. Egy 1761-ből származó leírás szerint a Nagy-Ludas-halomtól a Kis-Ludas-halomig nem volt kijelölt határ, de a szentgyörgyi és mindszenti földeket használók között nem volt ellentét. A Nagy-Ludas-halom alkotja a sarokpontot, a Kis-Ludas-halom pedig légvonalban mérve is 6 km távolságban, a Ludas-ér partján van.
A két pont között, ha a határ egyértelmű volt, akkor az csak egy természetes választóvonal, jelen esetben a Ludas-ér lehetett. A Ludas-ér (ma belvízi csatorna) a Kurcával állt összeköttetésben; a Kurca és a Nagy-Ludas-halom között három fő szakaszra osztható. A Kurcától nyugatra egy 6-700 méternyi, kelet-nyugati irányú szakasza van, ezt a Szegvár-mindszenti út ma is metszi. Második része leginkább egy 3 km átmérőjű, észak felé hasasodó félkörívre hasonlít; ennek nyugati vége + formát alkotva egy ugyancsak kelet-nyugati szakaszba csatlakozik, és ennek nyugati végénél áll a Nagy-Ludas-halom. A határ így a Nagy-Ludastól nézve mintegy 4 km hosszban húzódott keletre, majd 3 km hosszan a kanyarodó ágban haladt a Kis-Ludas-halomig, amely az íves szakasz legmagasabb részének déli partján van. A régi határ további szakaszát nem tudtam meghatározni, de lehet, hogy továbbra is a Ludas-érben haladt.
A térképek tanúsága szerint 20 éven belül, az 1780-as évekre a nyomvonal megváltozott. A Nagy-Ludas felőli szakasz megmaradt ugyan, de a + elágazástól kezdve egy nagyjából mindig keletre tartó, egyenes határt jelöltek ki a földeken keresztül, egészen a Kurcáig. Ezzel a változással a Ludas-ér nyugati szakaszának déli partja is Szegvár része lett, ez mintegy 5 km2 nagyságú területtel való gyarapodást jelentett a község számára.
A közigazgatási határ – egy-két jelentéktelen változtatástól eltekintve – ma is a fentebb ismertetett vonalon húzódik a Kórógytól a Kurcáig, így ennek a szakasznak is legalább kétszáz éves múltja van.
