Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Lakossági Uniós hírek

0 257

Kérjük vedd figyelembe, hogy ez a bejegyzés már több mint egy évvel ezelőtt jelent meg.


1. Támogatások a mezőgazdaságban
Az előrehozott agrártámogatás csaknem felét már kifizették. Az előrehozott nemzeti támogatást igénylő gazdálkodók több mint negyven százalékának már folyósították a kért összeget – közölte Németh Imre csütörtökön. A mezőgazdasági miniszter bejelentette: augusztus végén kezdődik az agrár- és vidékfejlesztési operatív program pályázatainak elbírálása.
Az Európai Unió által finanszírozott támogatások megelőlegezésére szolgáló úgynevezett előrehozott nemzeti támogatás terhére nagyjából kétszázezer gazdálkodó több mint ötvenmilliárd forintot igényelt meg (a szaktárca 46 milliárd forintos igényre számított) – közölte csütörtökön Németh Imre agrárminiszter.
Bár a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a programban résztvevő négy pénzintézettől csak június 15-re kért részletes adatokat, a tárca előzetes felmérése szerint a gazdálkodók több mint negyven százalékának már folyósították is az egy főre jutó átlagosan 250 ezer forintos támogatást.
Csaknem kilencezer SAPARD-pályázat érkezett.
Azok, akik nem akarják kifizetni az előrehozott támogatás négy százalékos faktorálási díját, decemberben kapják meg a támogatás teljes összegét – mondta Németh Imre. A szakminiszter szerint az elmúlt hónapban bebizonyosodott: nem voltak igazak azok az ellenzéki állítások, melyek szerint a mezőgazdaság felkészületlen az uniós csatlakozásra.
Mint fogalmazott, működik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal rendszere, amely nemcsak a közvetlen támogatásokkal kapcsolatos feladatokat lát el, hanem teljesíti az európai uniós kötelezettségeit, így egyebek mellett az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatást is.
A földművelésügyi miniszter bejelentette: április végéig 8827 SAPARD-pályázatot adtak be a gazdálkodók. Amíg ezeket a pályázatokat el nem bírálják – vagyis a SAPARD-program le nem zárul -, egy brüsszeli döntés értelmében nem kezdődhet el az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív program (AVOP) pályázatainak kiértékelése. Németh Imre szerint ez augusztus végére várható. Azokat a pályázatokat, amelyek a SAPARD-programban nem kaphatnak pénzt, átirányítják majd az AVOP-ba; ennek technikájáról az FVM szakemberei még egyeztetnek a brüsszeli illetékesekkel.
Idén 290 milliárd jut agrártámogatásokra.
Május végéig a gazdák az előrehozott nemzeti támogatás nélkül is több mint 75 milliárd forintnyi támogatást kaptak, így már most elmondható, hogy az első félévben soha nem látott mértékű összeg áramlott a mezőgazdaságba, javarészt normatív alapon – húzta alá Németh Imre. A miniszter szerint az ország és a gazdák számára is hasznos döntés volt, hogy hazánk a közvetlen területalapú termelői támogatást választotta, így 4,3 millió hektárnyi terület lett támogatható. Mint fogalmazott, ez a rendszer stabil, egyértelmű helyzetet eredményez a következő öt évre, és várhatóan öt év múlva is csak kis mértékben kell változtatni rajta.
A mezőgazdaság a költségvetési törvény szerint ebben az évben összesen 290,3 milliárd forintnyi támogatásra számíthat – húzta alá a szakminiszter. Az uniós költségvetésből összesen 136,1 milliárd forint jut a közvetlen támogatásokra, valamint a három társfinanszírozásosra programra, a már kifutóban lévő SAPARD-ra, a meghirdetett AVOP-ra, valamint a várhatóan június végén megjelenő nemzeti vidékfejlesztési támogatásra (NVT). A magyar költségvetés a már említett három társfinanszírozású programra, a nemzeti támogatási konstrukciókra, valamint a közvetlen területalapú támogatások nemzeti kiegészítésére 154,2 milliárd forintot szán.
Decemberben kezdődhet meg a gazdák kifizetése.
Június közepéig kell a gazdáknak bejelentkezniük ahhoz, hogy nyilvántartásba vegyék őket a közvetlen támogatást célzó egységes, terület alapú kifizetési rendszerben – írja június 2-i számában a Világgazdaság.
Véglegesedtek a nemzeti kiegészítés szabályai is, ennek tényleges mértékét a következő hetekben hagyja jóvá az Európai Bizottság. A napokban közzétett FVM-rendeletek immár egyértelművé tették a közvetlen agrártámogatások magyarországi rendszerét és lebonyolítását, miként megvan a hivatalos uniós visszaigazolás az egységes terület alapú kifizetések lehetséges mértékéről is. Ez utóbbi a közvetlen EU-támogatást megfejelni hivatott nemzeti kiegészítések esetében két héten belül esedékes, ám bizottsági jelzések szerint nem várhatók nehézségek e fronton sem. A kettő közül mindenesetre egyszerűbb a helyzet a közvetlen EU-pénzek kifizetésénél. A csatlakozási szerződés kínálta opciók közül a magyar kormány azt a hároméves rezsimet választotta, amely a gazdák által végzett tevékenységtől függetlenül, közvetlenül a mezőgazdasági területek nagyságára vetítette a támogatások mértékét. Ennek keretében évi 305,8 millió euróban (mintegy 80 milliárd forintban) rögzítették az ilyen célra költhető pénzek össz mennyiségét. Ezt az úgynevezett „nemzeti borítékot” osztották le a bizottsági részről elismert 4,355 millió hektáros mezőgazdasági területtel, amelynek végösszege a hektáronkénti 70,22 eurós támogatási ráta.

2. Támogatás a kis- és középvállalkozóknak
Újabb 201 uniós kis- és középvállalkozói (kkv) pályázatot bíráltak el – írta június 3-i számában a Világgazdaság. Ebből a bírálóbizottság a 182 nyertesnek mintegy 913 millió forint támogatást javasolt. Az első értékelési fordulóban a bírálóbizottság 89 beadványt fogadott el, az ezeknek javasolt támogatás pedig meghaladta a 657,5 millió forintot. Így az eddigi 271 győztes kkv-pályázó 1,6 milliárd forint támogatáshoz juthat.
A gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) keretében február közepén meghirdetett pályázatok közül a legnagyobb roham az öt kis- és középvállalkozói pályázatnál tapasztalható. A rendelkezésre álló 9,7 milliárdos idei keretet már több milliárddal meghaladta a támogatási igény. Az EU-társfinanszírozású pályázatoknál egyébként a strukturális alapok hároméves keretével számolnak, azaz túlléphetők az idén rendelkezésre álló, meghirdetett keretek.

3. Közoktatás, felsőoktatás, nyelvtanulás
Ősztől több mint hatszázezer gyerek ihat iskolatejet
A 14 éven aluli iskolás gyerekek mintegy negyven százaléka, 360-370 ezer gyermek kap jelenleg ingyen tejet az iskolatej-akció keretében – mondta Benedek Fülöp. Az FVM államtitkára bejelentette: a már megkötött szerződések értelmében szeptembertől 640-650 ezerre nő az iskolatejre jogosult gyermekek száma, az akcióban legalább 1900 önkormányzat vesz részt ősztől. Nemcsak a kedvezményezettek száma emelkedik, hanem várhatóan nő a termékek köre is: a minisztériumi tervek szerint szeptembertől a tej mellett kakaós tej, sajt és kefir is választható lesz.
Forrás: http://www.magyarország.hu/
A külföldön szerzett, középiskola elvégzését tanúsító bizonyítványoknak és a magyar érettségi bizonyítványoknak az elismeréséről különös tekintettel az Európai Unió tagországaira.
Az oktatás mind az Európai Unió, mind pedig az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban nemzeti hatáskörbe tartozik. A tagállamok nemzeti szinten szabályozzák oktatási rendszerüket, az európai közösségi jog nem terjed tehát ki a tagállamok oktatási rendszerének szabályozására. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás a fentiekből kifolyólag nem követeli meg hazánktól sem az oktatási rendszer „EU-konformmá” tételét.
Az Európai Közösség joganyaga nem szabályozza a tagállamok egyikében szerzett, középiskola elvégzését tanúsító bizonyítványnak a másik tagállamban történő elismerését. Az elismerésről a tagállamok nemzeti szinten, a belső jogi előírásoknak megfelelően döntenek. Az egyes tagállamoknak azonban lehetőségük van nemzetközi egyezményeket kötni az iskolai végzettséget és képzettséget tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről.
1997-ben Lisszabonban több mint 30 ország, köztük Magyarország is aláírta a felsőoktatási képesítéseknek az Európai Régióban történő elismeréséről szóló egyezményt, melyet hazánkban a 2001. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Lisszaboni elismerési egyezmény) hirdetett ki és tett a magyar joganyag részévé. Az egyezményhez az elmúlt több mint öt év során további európai és Európán kívüli országok csatlakoztak. Azok az országok, melyek a Lisszaboni elismerési egyezmény rendelkezéseit a maguk számára kötelezőnek ismerték el, kölcsönösen elfogadják az egymás országában kiadott, a felsőoktatásba való bejutást lehetővé tevő képesítéseket, kivéve, ha a bejutás követelményeit illetően alapvető különbség mutatkozik a képesítést kiadó ország, valamint a képesítés elismerésére irányuló kérelmet elbíráló ország között. Az Európai Gazdasági Térségben a magyar érettségi bizonyítványok elismeréséről a Lisszaboni elismerési egyezményt aláíró országok az egyezmény alapján, a többi ország a belső joga szerint dönt. Főszabályként elmondható, hogy a magyar érettségi bizonyítványokat továbbtanulásra jogosító bizonyítványként elfogadják az Európai Unióban. Ha a fogadó országban a középiskola elvégzését tanúsító bizonyítvány közvetlen bejutást ad a felsőoktatásba, akkor a magyar érettségi bizonyítvány esetében a felsőoktatásba való bejutást – a Lisszaboni elismerési egyezménnyel összhangban – kiegészítő feltételek teljesítéséhez lehet kötni (pl. sikeres felvételi vizsga a fogadó ország felsőoktatási intézményébe, vagy magyar felsőoktatási intézménybe nyert felvétel igazolása).
A külföldön szerzett, középiskola elvégzését tanúsító bizonyítványok hazai elismerését nemzetközi egyezmények és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szó 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési tv.) szabályozza. Az Elismerési tv.-nek a 2003. évi LXI. törvény keretében módosított 13. § (1) bekezdése értelmében „a magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű az a külföldi középiskola elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el.” Az Elismerési tv. ezen rendelkezése 2003. szeptember 1-jétől hatályos.
Kérhetnek-e az iskolák tandíjat az iskolába jelentkezett külföldi tanulóktól?
Már a jelenleg hatályos közoktatási törvény rendelkezései szerint sem lehetséges tandíjat kivetni azon iskolaköteles korú gyermekek felvétele esetén, akik EU állampolgárok, vagy pedig egy évnél hosszabb tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Az iskolaigazgatók a fenti kategóriájú felvételt nyert külföldi állampolgárságú diákok létszáma alapján az iskola fenntartójától normatív támogatást igényelhetnek.
Hogyan lesz elismertethető az EU-ban a kétszintű érettségi?
Az Európai Unióban az oktatás nemzeti kérdés, azaz a tagállamok maguk határozzák meg és alakítják ki oktatási rendszerüket. A kétszintű érettségi bizonyítványok elismerése a középfokú végzettséget tanúsító bizonyítványok elismeréséhez hasonlóan fog történni.
Ingyenes lesz-e a tankönyv?
A Kormány 1159/2002. (IX.26) számú határozata(az ingyenes tankönyvellátás meghatározott körben történő bevezetéséről) rögzíti az ingyenesség bevezetésének ütemezését, valamint az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak körét is. Eszerint 2005 szeptemberére az iskolák valamennyi (1-13.) évfolyamán tanuló, a fenti Kormányhatározatban meghatározottak szerinti diák ingyenesen fog tankönyvhöz jutni. A tankönyv-finanszírozás az Európai Unió tagországaiban eltérő képet mutat, ez az ügy az egyes országok saját hatáskörébe tartozik. Egyes országokban a tankönyveket a tanulók térítésmentesen kapják, míg több tagállamban a tankönyvekért csak ún. térítési díjat fizetnek, a tagállamok többségében azonban bizonyos támogatások mellett a tanulók, illetve szüleik vásárolják meg a tankönyveket teljes áron. Ezen a területen tehát még egy jó darabig nem lesz szükség EU harmonizációra.
Milyen nyelvi követelményeknek kell eleget tenni annak, aki valamelyik EU-tag közoktatási intézményében akar tanulni?
Ha a szülő munkavállalóként megy valamelyik tagállamba, s magával viszi tanköteles gyermekét is, akkor a befogadó iskola – a lehetőségei szerint – köteles a tanuló igényeire szabott oktatást biztosítani, s ennek része a fogadó ország, illetve az oktatás nyelvének oktatása is. Joga van a tanulónak arra is, hogy lehetőséget kapjon anyanyelvének és kultúrájának tanulására, ápolására. Ha a tanuló egyénileg kíván valamelyik tagállamban tanulni, akkor az adott iskola döntheti el, hogy felveszi-e a jelentkezőt, s hogy milyen nyelvi követelményeket támaszt vele szemben. Az intézmények nagy része elvárja, hogy a diák az oktatás nyelvét olyan szinten ismerje, amely lehetővé teszi számára az iskolai munkában való folyamatos részvételt. Ez a tudás legalább a hazai középfokú nyelvvizsga szintjét jelenti. Ebben az esetben más helyi feltételeket is meghatározhatnak (pl. a fogadó állam állampolgáraira által fizetettnél nem magasabb tandíj vagy a megélhetés biztosításának igazolása).
Mekkora különbség van a magyarországi és az EU-s átlag osztálylétszámok között? Várhatóak-e ebben a tekintetben változások?
Az osztálylétszámok átlaga az egyes országokban az alsó- középfokú oktatásban (4-8. osztály) 19 és 25 fő között ingadozott 2000-ben. Magyarországon a törvény 21 fős átlaglétszámot ír elő, amelynél csak tizedpontokkal magasabb a tényleges statisztikai adat.
Hogyan létesíthetők testvériskolai kapcsolatok a tagállami iskolákkal?
Tagállami iskolákkal testvériskolai kapcsolatok létesítésére a Socrates program Comenius 1 alprogramjának (Iskolai Együttműködési projektek) ill. a Leonardo da Vinci szakképzési program keretén belül van lehetőség. További információ: http://www.tpf.iif.hu/newsite/socrates/menu2.htm
Elismerik-e majd a szakmunkások végzettségét, ha az EU tagállamaiban pl. kőművesként vagy ácsként munkát kívánnak vállalni magyar állampolgárok?
Igen. Egyes szakmák elismerése teljesen automatikusan fog történni: ilyen az ápolóké vagy a szülésznőké. Másoknál a közösségi jogszabályok lehetővé teszik, hogy az elismerést bizonyos feltételekhez kössék. Ilyen feltétel lehet az, ha éppen fodrász valaki, akkor igazolnia kell, hogy már egy bizonyos időt dolgozott a szakmájában. Ezenkívül, mondjuk a kérdésben szereplő kőműves vagy ács esetében, ha az adott országban más feltételekhez kötik a szakképesítés megszerzését, mint Magyarországon, akkor különbözeti vizsgát kell tenni.
Kell-e majd tandíjat fizetni, ha az EU tagállamainak felsőoktatási intézményeiben kívánnak magyar állampolgárok továbbtanulni?
Az Európai Unió egyik alapelve a nemzeti alapon történő bármely megkülönböztetés tilalma. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden tagállam minden állampolgárát – a személyek szabad mozgásának elvével összhangban – a munkavállalás és a tanulás esetében azonos jogok illetik meg. A magyar állampolgárok (diákok) valamennyi tagállam felsőoktatási intézményébe a befogadó állam polgáraival azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt és folytathatnak tanulmányokat. Amennyiben a szóban forgó intézménybe az adott ország állampolgárai beiratkozási díj nélkül nyerhetnek felvételt, és ott tandíjmentesen tanulhatnak, akkor a magyar diákokat is minden tekintetben azonos elbánás illeti meg. Amennyiben a szóban forgó tagállam diákjai számára az adott intézménybe történő felvétel feltétele beiratozási díj fizetése és a tanulmányok folytatásához tandíjat kell fizetniük, akkor a magyar diákoknak is ugyanilyen mértékű, de csakis ugyanilyen mértékű beiratkozási díjat és tandíjat kell fizetniük.
Melyik jelenlegi és jövőbeni uniós országban kérnek tandíjat a felsőoktatásban?
A következő országokban nem kell fizetni a felsőoktatásban való részvételért: Luxemburg, Dánia, Görögország, Csehország, Lengyelország, Málta. A következő országokban nincs tandíj, de kötelező tagsági díjat kell fizetni valamely hallgatói szervezetnek: Finnország, Svédország, Németország, Ciprus. Minden más Európai Uniós országban tandíjat kell fizetni a felsőoktatásban való részvételért.
Jelentkezhetnek magyar diákok más EU-s tagállam felsőoktatási intézményébe és milyen felvételi vizsgát kell tenniük?
A csatlakozás pillanatától kezdve minden középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal) rendelkező magyar állampolgár jelentkezhet felvételi vizsgára bármelyik tagállam bármelyik felsőoktatási intézményébe. A jelentkezőnek ugyanolyan felvételi vizsgát kell tennie, mint a befogadó állam polgárainak. E tekintetben egyetlen tagállam egyetlen felsőoktatási intézménye sem alkalmazhat megkülönböztetést. Ez magától értetődően vonatkozik a felvételi feltételekre illetve követelményekre is (előképzettség, korhatár, nyelvismeret stb.) Természetesen az esetek többségében a sikeres felvételi vizsga előfeltétele az adott ország nyelvének az ismerete.
Az EU-val minden szakma vonzó.
Pályázatírók, projektmenedzserek, oktatók, szakértők és tanácsadók ezrei kerülnek ki az unióval kapcsolatos különféle tanfolyamokról. A kurzusok iránti érdeklődés jelzi: új divatszakma születik.
Egyre többen szeretnének az Európai Unióval kapcsolatos munkát végezni Magyarországon. A felsőoktatási intézményekben népszerűek az uniós kurzusok, és minden korábbinál keresettebbek azok a tanfolyamok, amelyeken az uniós pályázatok elkészítéséről, a fejlesztések menedzseléséről lehet tanulni – írja június 3-i számában a Népszabadság. A kínálat színes: vannak néhány napos és többhetes kurzusok is, állami és magántanfolyamok, a tudást meg lehet szerezni személyesen vagy az interneten keresztül. A képzések ára 15 ezer forinttól több százezer forintig terjed, van, ahol államilag elismert oklevelet is kapnak a diákok, másutt bármiféle igazolás nélkül engedik útnak őket. Gyanús lehet, ha a képzés nagyon olcsó vagy irreálisan drága, túl rövid ideig tart, az oktató szervezetnek nincs székháza vagy irodája. Nem árt ellenőrizni, a megszerzett oklevelet tényleg elfogadják-e.
Közben a június 4-i Világgazdaság arról ír, hogy Magyarországon egyelőre alig van hely, ahol mernek pályázatírót és tanácsadót ajánlani. Ilyen a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége, kár, hogy a honlapjuk (http://www.patosz.hu/) nem működik megfelelően – teszi hozzá a cikkíró. Sikerrel lehet nézelődni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján (http://www.gkm.hu/), ahol a pályázatkészítő regiszterben ábécé sorrendben és régiónként megtalálhatók azok a pályázatírók, akiket ajánl a tárca, miután multiplikátor képzési programján részt vettek és régiónként sikeres vizsgát tettek. Az OTP Bank Rt. már 13 pályázatíró és tanácsadó céget ajánl. Üzleti tervei megvalósítása érdekében a pénzintézet külön európai projektkoordinációs csoportot hozott létre, s jövőre 50-60 milliárd forint hitelkihelyezéssel és számottevő garanciális termékeladással számol a hazai pályázati piacon.

4. Szociális ellátás, egészségügy
Hogyan juthat a magyar turista sürgősségi egészségügyi ellátáshoz az EU egy másik tagállamában?
Ha átmenetileg turistaként tartózkodunk valamely EU-tagállamban, sürgősségi betegellátást kaphatunk ugyanolyan feltételekkel, mint az adott ország állampolgárai. Itthoni egészségbiztosításunk alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindazokat az ellátásokat kifizeti, amelyeket az EU-tagállam állampolgárainak is a biztosítójuk fizet; ezeket tehát külföldön térítésmentesen kapjuk. Azon ellátásokért viszont, amelyekért az EU-tagállam állampolgárai is maguk fizetnek, a magyar állampolgároknak is fizetni kell. A kiutazás előtt mindössze az E 111 számú formanyomtatványt kell felvenni a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál.
Térítésmentes-e a sürgősségi ellátás?
Az Európai Unió vonatkozó rendeletei értelmében a magyar biztosítottnak a sürgősségi ellátást egy másik tagállamban ugyan olyan feltételekkel kell nyújtani, mintha az adott államban lenne biztosított. Ez azt jelenti, hogy ha a sürgősségi ellátás az adott tagállam állampolgárainak illetve az ott biztosított személyeknek térítésmentes, akkor a magyar biztosított is térítésmentesen kaphatja az ellátást, egyéb esetben ugyanolyan mértékű térítést fizet, mint az adott tagállamban biztosított személy.
Szükséges-e külön utasbiztosítást kötni?
A sürgősségi egészségügyi szolgáltatások fedezetére csak olyan utasbiztosítási kötvényt érdemes vásárolni, amely az adott tagállam szabályai szerint a biztosítottak által fizetendő ún. „önrész” hozzájárulást megtéríti.
Van-e lehetőség a magyar biztosítottak gyógykezelésére egy másik EU tagállamban?
A magyar biztosítottak külföldi gyógykezelését a többi EU-tagállam is engedélyhez köti, miközben a szolgáltatások, így az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlása előtt nincs korlát, azaz mindenki olyan szolgáltatást és ott vesz igénybe a csatlakozás után, amilyet, és ahol csak szeretne. Ugyanakkor az államok a költségeket csak meghatározott feltételek teljesítése esetén vállalják át, s e feltételeket joguk van szabadon megállapítani. Az egyetlen, amit nem tehetnek meg, hogy más feltételeket támasztanak a saját állampolgáraikkal és más feltételeket más Uniós tagállamok polgáraival szemben. Ezért egy olyan EU-állampolgár beteg, aki biztosítója hozzájárulásával érkezik Magyarországra gyógykezelés céljából, az ellátásért nem fizet, a számlát biztosítója egyenlíti ki. Aki viszont felhatalmazás nélkül érkezik, saját maga fizeti a számlát. A magyar biztosítottak esetében a külföldi gyógykezelés költségeihez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár akkor járul hozzá, ha a külföldi gyógykezelés indokoltságára vonatkozóan előzetesen orvosi szakvéleményt szereztünk be. A szakvéleményt a gyógykezelés jellege szerint illetékes országos intézet nyújtja, s ennek alapján az egészségbiztosító fedezi a költségeket.
Mit kell tudnia a magyar orvosnak, ha EU tagország állampolgárát látja el?
Az egyenlő bánásmód alapján az EU-tagállamokban biztosítottak Magyarországon a magyar biztosítottakkal azonos feltételekkel térítésmentes sürgősségi betegellátásban részesülhetnek. Az azonosság az ellátást nyújtó szolgáltató OEP általi finanszírozására is vonatkozik, tehát az EU-állampolgár betegek tekintetében megszűnik az árlista alapján felszámított és kiszámlázott szolgáltatások nyújtásának gyakorlata. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó ugyanolyan mértékű finanszírozásra jogosult, mint a magyar biztosítottak ellátása után. A szolgáltatónak kifizetett díjat az OEP attól a külföldi biztosítótól kapja vissza, amelynek a betegét a magyar orvos ellátta. Mindez csak abban az esetben történik, ha az EU állampolgár az orvosnak bemutatta az E 111-es formanyomtatványt. Az utólagosan kiállított formanyomtatványok elfogadására a szolgáltató nem kötelezhető. Nyomtatvány hiányában a kezelésről számlát állíthat ki, saját díjszabása alapján.
A Magyarországra áttelepült EU-állampolgár nyugdíjasok részére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár TAJ-számot állít ki, ha a nyugdíjas bemutatja a külföldi biztosító intézete által a magyarországi ellátások költségének viselésére vonatkozó kötelezettségvállalását. A TAJ-számmal rendelkező beteget a magyar nyugdíjasokkal azonos módon kell ellátniuk az orvosoknak. Az EU tagállamaiból érkező biztosítottak Magyarország csatlakozása után egységesen – biztosítójuk hozzájárulása esetén annak terhére -, a magyar állampolgár biztosítottakkal azonos finanszírozási feltételek mellett vehetik igénybe a magyarországi szolgáltatásokat. Hozzájárulás hiányában a szolgáltató számlát bocsát ki, a külföldi biztosított a felmerült költségeket maga viseli.
Munkavállalóként hol kell járulékot fizetni, hol lehet az ellátásokat igénybe venni?
Ha munkát vállalunk valamely EU-tagállam területén, akkor annak a tagállamnak a jogszabályai vonatkoznak ránk, ott kell biztosítást fizetnünk és ott válunk jogosulttá az ellátásokra is. Ez vonatkozik a betegség, anyaság, gyermeknevelés, rokkantság, munkanélküliség, öregség, hátramaradottak, halál esetén az adott tagállam által nyújtott ellátásokra. E szabály alól csak azok mentesülnek, akiket munkáltatójuk munkavégzés céljából küld ki egy más tagállam területére. A kiküldöttek Magyarországon maradnak biztosítottak, mintha továbbra is itt dolgoznának, de a munkavégzés helye szerinti tagállamban is igénybe vehetik az egészségügyi ellátásokat.
Ki kinek téríti az egészségügyi ellátások költségét?
A sürgősségi ellátások költségeiért nemcsak az OEP fizet az EU-tagállamoknak, hanem az összes EU-tagállam biztosítója is az OEP-nek, ha az ő biztosítottjukat Magyarországon részesítik sürgősségi ellátásban. Az EU-ban alkalmazott 1408/71/EGK rendelet alapján a tagállamok illetékes teherviselői (biztosítói) általában negyedéves elszámolási rendszerben térítik meg az egymás területén tartózkodó biztosítottak ellátása kapcsán felmerült költségeket.
Június 1-től egészségbiztosítási kártya segíti az unióban utazókat .
Tizenkét EU-tagállam és Norvégia vezeti be június 1-től az európai egészségbiztosítási kártyát. Magyarország 2006-ig teszi teljes körűvé a rövid külföldi tartózkodások idejére otthoni biztosítással rendelkezők számára orvosi ellátást lehetővé tévő dokumentumot.
Keddtől európai egészségbiztosítási kártyával részesülhetnek sürgősségi betegellátásban az utazók az EU tizenkét tagállamában és Norvégiában – írja a Bruxinfo. A 12 uniós tagállam, ahol június 1-től bevezetik a kártyát: Belgium, Franciaország, Luxemburg, Spanyolország, Németország, Görögország, Írország, Svédország, Dánia, Finnország, Észtország és Szlovénia. A kártya a rövid tartózkodások során segíti egészségügyi ellátáshoz az ideiglenesen más tagállamokban tartózkodó uniós polgárokat. Jelenleg az E-111-es formanyomtatvány kitöltése és bemutatása szükséges az eredeti országtól eltérõ uniós tagállamban a betegszolgáltatások igénybe vételéhez. A kártya ezt válhatja majd ki, és megszabadítja az utazókat az adminisztrációs akadályoktól. Az okmány csak a baleseti jellegû, vagy váratlan, rendkívüli megbetegedések esetében lesz érvényes, a “tervezhetõ gyógyászati ellátásokra” nem.
Jakab Ferencné, az egészségügyi tárca államtitkára a Világgazdaságnak elmondta, hogy az unióban a tervek szerint 2008-ig véglegesítenék a gyógykezeléshez meghatározott adatokat tartalmazó csipkártyát, a jelenlegi csupán a személyazonosítást szolgálja. Az államtitkár szerint nálunk 2006-ban vezetik be a betegkártya jelenlegi formáját.

5. Utazás az EU és az EGT tagállamokba, a letelepedés szabályai
A beutazás általános szabályai
2004. május 1-ejét követően a szomszédos EU tagállamokkal közös határszakaszokon (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) ugyan nem szűnik meg a határforgalom ellenőrzése, de lényegesen leegyszerűsödik; továbbá a magyar állampolgárok is használhatják az ún. EU sávot. (A belső határokon történő ellenőrzés teljes felszámolására, az ehhez szükséges feltételek teljesítését követően, néhány év múlva kerülhet sor.)
Az egyszerűsített ellenőrzés főszabály szerint a személyazonosság megállapítását, az úti okmány és a gépjármű gyors ellenőrzését, szemrevételezését jelenti. Az EGT tagállamai állampolgárainak úti okmányaiba beléptető bélyegző elhelyezése nem történik. Amennyiben azonban a beutazóról rendelkezésre álló adatok szerint, vagy az érintett személy viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy veszélyezteti valamely tagállam közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségét, tüzetes vizsgálatnak is alávethető (az utazás céljára vonatkozó, ill. az anyagi eszközök meglétét bizonyító dokumentumok ellenőrzése, a beutazó adatainak a Schengeni Információs Rendszerben történő ellenőrzése, az adott személy járművének és egyéb tárgyainak megvizsgálása). A fenti okokra hivatkozva (közrend, közbiztonság, közegészség) – amennyiben a beutazó szerepel valamely tagállam tiltó névjegyzékében – az európai uniós (magyar) polgár beléptetése is megtagadható.
Megváltoznak a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének szabályai is. Egyes esetekben – pl. túltartózkodás – a továbbiakban nem lesz elrendelhető magyar állampolgárokkal szemben ilyen korlátozó intézkedés. Ugyanakkor a kiadatási letartóztatás miatt körözés alatt álló, eltűnt vagy védelmük érdekében biztonságba helyezendő, a titkos megfigyelés vagy célzott ellenőrzés alá vont magyar állampolgárok, továbbá a büntetőeljárások magyar gyanúsítottjai, tanúi, elítéltjei adatai továbbra is bevihetők és tárolhatók a Schengeni Információs Rendszerben, így beutazásuk korlátozható.
A fentiekre tekintettel annak a magyar állampolgárnak, akinek tudomása van arról, hogy valamelyik tagállamban vele szemben korábban beutazási vagy tartózkodási, tilalmat, korlátozást rendeltek el, indulása előtt ajánlatos az adott ország budapesti külképviseletén érdeklődnie a beutazás lehetőségeiről. Mindenkinek joga van ugyanis arra, hogy a személyéről a rendszerben nyilvántartott adatok helyességéről meggyőződjön, illetve panaszt tegyen minden olyan esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a nyilvántartott adatok nem helytállóak vagy a bejegyzés jogalapja megszűnt. Ilyen esetekben az adott ország megfelelő hatóságához lehet fordulni.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadság fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé válik. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak.
A személyazonossági igazolvánnyal történő utazásra, beleértve az átutazást is, az EGT-n kívüli harmadik államokba csak abban az esetben van mód, ha azt nemzetközi szerződés kifejezetten lehetővé teszi. Erre jelenleg kizárólag Horvátország és Svájc esetében van mód, az új típusú, kártya formájú személyazonossági igazolvánnyal.
A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú magyar állampolgárok (tehát a 14. életév betöltése előtt) továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre.
A kiskorúaknak külföldi hivatalos ügyeik intézéséhez (pl. bejelentkezés, tartózkodási engedély beszerzése stb.), miután cselekvőképességük hiányzik vagy korlátozott, a szülők (törvényes képviselők) hozzájárulására (bizonyos ügyekben személyes vagy meghatalmazott útján való eljárására) lehet szükségük.
A külföldi határőrizeti szervek különösen akkor vizsgálhatják a hozzájárulás meglétét, ha annak gyanúja merül fel, hogy gyermek jogellenes külföldre viteléről, gyermekkereskedelemről vagy a kiskorú érdekeinek másfajta veszélyeztetéséről van szó. E szabályok tagállamonként eltérőek lehetnek, ezért javasolt az előzetes tájékozódást.
Az ezzel kapcsolatos problémák elkerülése érdekében ajánlatos, hogy a kiskorú vagy a vele utazó személy vigye magával a szülők (másik szülő) magyarul és a meglátogatni szándékozott (és a tranzit) ország nyelvén készült (vagy fordítással ellátott) hozzájáruló nyilatkozatát a kiskorú külföldre utazásához, ottani tartózkodásához. A nyilatkozat tartalmazza a kiskorú, a kísérő és a szülő(k) adatait is (születési adatok), a kiskorú úti okmányának számát, a külföldi tartózkodás célját, helyét (cím, telefon), a meglátogatni kívánt személy vagy intézmény (iskola, tanfolyamszervező) adatait, elérhetőségét. A kiskorúak külföldi utazásának előkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a célország (tranzitországok) szabályainak, helyi sajátosságainak, illetve a megélhetési feltételek megismerésére, a fogadó személy vagy intézmény megbízhatóságának ellenőrzésére. Az utazás előkészítésében az érintett országok külképviseletei, illetőleg a magyar konzuli szolgálat információkkal, tanácsokkal, a külképviseletek adatainak megadásával szívesen nyújtanak segítséget.
Külföldi utazásra nem használható a személyazonosító igazolvány, ha azt nem magyar állampolgárságú személynek (bevándorolt, menekült) adták ki, továbbá a magyar vezetői engedély sem.
Svájc ugyan nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de kétoldalú megállapodás alapján a magyar állampolgárok az új, kártya formátumú személyazonossági igazolvány birtokában, 2004. május 1. után is beutazhatnak, és 90 napot meg nem haladó időtartamig tartózkodhatnak Svájc területén.
Változást jelent a korábbiakhoz képest az is, hogy a külföldiek útleveleinek érvényességére vonatkozó nemzeti előírások (melyek általában megkövetelik, hogy az ott tartózkodás idejére és a tervezett elutazás időpontjától számítva még 1-6 hónapig érvényes útlevéllel kell, hogy rendelkezzen a külföldi) a magyar állampolgárokra csatlakozásunk után már nem alkalmazhatók. Javasolt azonban olyan útlevéllel útnak indulni, amely tervezett külföldi tartózkodás teljes időtartamára érvényes.
Az EU tagállamokkal a 80-as és 90-es években kötött vízummentességi megállapodások alapján a magyar állampolgárok – turizmus, látogatás vagy üzleti célból történő – rövid idejű (maximum 90 napos) tartózkodása már hosszabb ideje vízummentes. 2004. május 1-je óta a magyar állampolgárok 90 napon túli tartózkodása is vízummentessé vált az EGT tagállamaiba; továbbá letelepedési jogot élveznek és – a jogcímtől függő feltételek teljesítése után – kérhetik ún. EGT tartózkodási engedély kiállítását.
Magyar állampolgár azon harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki a Tanács vonatkozó rendelete alapján vízumköteles, családtagi státusza révén nem mentesül a vízumkötelezettség alól, azonban a vízumot díjmentesen kapja meg.
A bejelentkezési kötelezettség országonként eltérő lehet, ezért ebben a tekintetben javasoljuk az adott ország hatóságainak, magyarországi külképviseletének megkeresését.
Napimatricát kérhet az EU.
Az Európai Bizottság aggályosnak tartja, hogy a 12 tonnánál nehezebb teherautók esetében Magyarországon nem egy, hanem tíz napra szól a legrövidebb idejű úthasználati matrica.
Az Európai Bizottság vizsgálja a 12 tonnánál nehezebb teherautók magyarországi úthasználati rendszerét – értesült a Világgazdaság. Brüsszel azért fordult levélben a magyar hatóságokhoz, mert a nehézgépjárművek adóztatásáról szóló közösségi irányelv melléklete az egy napra érvényes matrica árát maximálisan 8 euróban (2000 forint) határozza meg, hazánkban azonban ebben a kategóriában a tíznapos matrica a legrövidebb időre szóló. A VG-nek nyilatkozó szakértők szerint azonban a jogi helyzet nem teljesen egyértelmű. Az említett irányelv ugyanis nem mondja ki, hogy kötelező napimatricát bevezetni, csak azt szögezi le, hogy ha egy tagország matricás útdíjat szed, azt időarányosan kell tennie – csupán a melléklet említi a napimatrica maximális árát. Ez szakértők szerint értelmezhető úgy is, hogy nincs kötelezettség ilyen matrica bevezetésére. Értesüléseink szerint az Európai Bizottság jelentős részben a magyar hatóságok válaszától teszi függővé, hogy követeli-e majd a napimatrica magyarországi bevezetését. Bonyolítja az ügyet, hogy a szóban forgó irányelv jelenleg éppen felülvizsgálat tárgyát képezi az EU-ban.
A letelepedés általános szabályai.
A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy a magyar állampolgárok (és tekintet nélkül állampolgárságukra családtagjaik is) letelepedési jogot élveznek az Európai Unió tagállamaiban és Izland, Liechtenstein és Norvégia területén, és kérhetik az EGT tartózkodási engedély kiállítását. A vízumkötelezett harmadik országból származó családtag, a letelepedési jog jogosultjával (a magyar állampolgár) való – letelepedési célú beutazása is – a nemzeti szabályoktól függően – vízumköteles lehet, ezért javasoljuk az adott ország magyarországi külképviseletének megkeresését.
Természetesen ez a szabadság nem korlátlan, csak a jogcímtől függő feltételek teljesítése esetén történik meg a tartózkodási engedély kiállítása. Az engedély érvényessége főszabályként öt év, de a tartózkodás jogcímétől függően ettől eltérő is lehet.
Külön irányelvek szólnak a munkavállalók, a diákok, a nyugdíjasok, az önálló vállalkozók, az önálló vagyonnal rendelkezők illetve családtagjaik tartózkodási jogáról (irányelvenként eltérhet a családtagok köre is!). Valamennyi jogszabály a tartózkodási jog feltételéül szabja, hogy a letelepedni kívánó (a fogadó országban) teljes körű egészségbiztosítással, továbbá elegendő anyagi fedezettel rendelkezzen ahhoz, hogy tartózkodási ideje alatt ne szoruljon a fogadó tagállam szociális támogatási rendszerének szolgáltatásaira (lakhatása és megélhetése biztosított legyen). Ahogy a beutazás is, úgy a tartózkodási jog is korlátozható a közrend, közbiztonság, és a közegészség védelme érdekében.
Míg a diákokra, nyugdíjasokra, önálló vállalkozókra és az önálló vagyonnal rendelkezőkre, valamint mindezek családtagjaira vonatkozó irányelvek változatlan tartalommal érvényesülnek magyar állampolgárok esetében, a munkavállalóként való letelepedésre speciális szabályok vonatkoznak. Ezekről a http://www.eu2004.hu  címen található részletes információ.
Az EGT tagállamok: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, (Magyarország), Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hozzászólások
Hozzászólások betöltése

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató