Mindenszentek előestéjén Szegváron is egyre több ház előtt lehetett látni vigyorgó tököket. Évről-évre egyre többször látunk ilyeneket, mégsem tudjuk, valójában mit jelent.
A Halloween szó eredete
IV. Gergely pápa a IX. században a pogány hagyományok átreformálása érdekében kinevezte november 1-et, a Mindenszentek napjának. Innen ered a mindannyiunk által ismert Halloween-szó, amely eredeti formájában „All hallows evening” -ként szerepelt és „Minden szentek estéjét” jelentette. A keresztény keretek mögött azonban megmaradtak a pogány jelképek és szokások, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a világ minden táján.
A kelták az újévet november elsején a Samhain-fesztivál keretében ünnepelték. Pogány hagyományok szerint több istent imádtak, ám ezek közül is kimagaslott a számukra legfontosabb istenalak, a napisten (Samhain). Ő jelképezte az emberek számára a termékenységet, a munka szeretetét és a bőséget. Az újév a napos időszak lezárását, a termés betakarítását és a hideg, téli napok kezdetét jelentette. Szimbolikusan azt jelképezte, hogy Samhain a hideg fogságába került. A kelták hite szerint a halottak istene az óév utolsó napján, október 31-én megengedte az elhunyt lelkeknek, hogy családjaikhoz hazalátogassanak. Az emberek féltek a rossz szellemektől és a démonoktól, ezért az ünnepség kezdetén hatalmas máglyákat gyújtottak, áldozatokkal kedveskedtek isteneiknek. Hasonló célt szolgálhatott, hogy állatjelmezekbe öltöztek, mivel ezzel akarták elijeszteni falvaikból az ártó lelkeket. Hajnalig tartó, tűz körül lejtett táncukkal elbúcsúztatták a napsugaras időszakot. Reggel a vallási vezető kőedényekben egy-egy maroknyi parazsat adott minden családnak, hogy otthonukba beköltözzön a fény és a melegség. Így üldözték el a rossz szellemeket, akik esetleg az éjszaka folyamán nem tértek meg a másvilágra. Ez volt az első Halloween – ünnep, amely már az első évszázadban létezett az Angliát elfoglaló római- (akik a Pomona-nap keretében a gyümölcsök és kertek istennőjét ünnepelték) és a katolikus tradíciókban is.
