Megkértem Józsi bácsit az Iskola utcából, meséljen nekem arról mi tetszik neki, és mi nem a Kábel és Civil TV-ben. Hallottam, olyan szeretettel és ízesen beszél róla.
Megkértem Józsi bácsit az Iskola utcából, meséljen nekem arról mi tetszik neki, és mi nem a Kábel és Civil TV-ben. Hallottam, olyan szeretettel és ízesen beszél róla.
„Az úgy vót, hogy a komám a Lajos a sarki kocsmába mindig aztat meséte, hogy ű bizon azzonnal béköttette a kábel TV-t. Más szórakozása sincs. Egész nap az ágyba fekszik oszt a távirányítóva a TV-t kapcsogassa. Vagy a kocsmát látogassa, gondotam. Olyan sok csatornája van. Miúta még béindút a szégvári televizíó, hát az maga a csuda. Mán látta is magát a TV-be. Még mennyi sok szégvári dologga foglalkoznak. Ez nagyon jó, engémet ez nagyon érdekél. Nagyon sokáig gondotam. Nekém is kő ilyen. Beszétem az asszonnya, edöntöttük. El is méntem vagy négyccé a Kis uccába, mire otthon tanátam űket. De sikerűt elintézni. Bészereték. Még bélépési díjat sé köllött fizetni, me akcijó vót. Igaz a TV mán nagyon öreg csak tizénhat csatornája van, de minek nekém az a sok külfődi adó, úgysé tudok én csak magyarú, az asszo sé beszél idegén nyelvén. Még távirányító sincsen. Nem akarok mindég fölugráni, vátogatni a csatornákat. Hátra lévő életémre jó e mán nekém. Még hát ebbű a kis nyugdíjbú nem is telik olyan modern drága televízíjóra. De nagyom szeretném még éccé életémbe magamat méglátni én is a TV-be. De mostan a mút hétén má azt gondótam e romlott a TV, me a hangját állandójan álligatni köllött. De a szomszéd monta az üvé is olyan vót. Nem a TV a rossz, hanem a felvétel. Hát nem sokat értéttem belűle az biztos. Eccé olyan hangos vót, maj még süketűtem, máskó még olyan halk, hogy nem értéttem sémmit, hiába hégyéztem a füleimet. Az a JUDI úgy ordított ottan a dioszkóba, az a szémüvegés nő még mirű énekét égy árva szót sé nem értéttem belűle. Égy idő után aztá ki is kapcsótam, me mán nagyon idegésítétt. Pedig Újévkó annyira néztem a környező polgármestéréket, még a misét, hogy még aztat a jó medvés filmét is e szalasztottam, ami az égyesén vót. Monták pedig a kocsmába milyen jó vót. Na sébaj, majd mégismétélik. Mindig így szokták. A Civil TV-be is eztet csináják. Mindig csak ismétégetnek. Ami még érdekéne aztat csak égy pillanatig mutassák. Aztat sé értém milyé Civil az a Civil TV. Nékém azt monták, én úgy tuttam az a civil aki nem égyénruhába jár. De hát ki jár manapság mán égyénruhába? Az a pár réndőr, még a postás. A katonaságot mán mégszüntették. Biztos az a civil aki nézi!? Vagy inkább az aki csinájja!? Nem értém. Én külömben is sok mindént nem érték. Föleg mostan aztat nem értéttem, hogy a Zafir bot karácsony elötti sorsolását milyé csak most január harmincadikán mutassák. Azúta mán az a takarítógép úgy léhet el is romóhatott. Nagyon szerettem vóna méglátni milyen létt a vót mégyeháza díszterme. A kaméra még csak aztat mutatta, hogy Farkas Sándor kéviselő úr nézégeti, tágra nyít szémme. Mink még csak a nagy dumásokat nézhettük. Ezérkilencszázhetvennyoc-hetvenkilecbe ottan dógóztam, láttam én mán milye vót. A bémondónő még asztat monta, hogy valami Tisza Kálmán akkó atta oda a mégyét Szégvártú Szentésnek. Fene érti, hogy van ez. Űk biztosan tuggyák. Kerül amibe kerül, azé nagyon jó hogy van. Majd kevesebbet cigéréttázok, Még, még az adást nézém nem kőtők a kocsmába. Még utána van téma. Mirű beszél manapság má mindénki hétfűn a kocsmába. Mirű másrú? Amit látott a Civil TV-be? Még aztán bizok benne, hogy éccé méglátom magamat a TV-be…”
Aki mindezeket elmondta: Józsi bácsi az Iskola utcából.
Aki leírta: Mihály Klára
(Józsi bácsi „mondandóját” folytatjuk…)
(Fotó: Purgel Zoltán)
