Rá kellett jönnöm kritikát írni a legkönnyebb dolog, és ezt bárki megteheti pártállás vagy felekezeti hovatartozás nélkül. Szegváron sok tehetséges ember él, és az ő tetteik az ő alkotásaik egyre messzebb viszik kis településünk jó hírét. Akad néhány olyan ember is, aki valószínű emberi gyarlóságból irigyli ezeket a sikereket. És ahelyett hogy maga is megpróbálkozna valamely alkotás, vagy valamilyen építő tettel, egy könnyebb utat választva magát kritikusnak kikiáltva azonnal hibát keres. Persze miért ne találna, hiszen jól tudjuk csak az nem vét hibát aki nem dolgozik, vagy nem tesz semmit, esetleg kritikusnak vallja magát. Nem is lenne ez gond, ha ezek az írások (lásd fentebb: kritikák) valóban arról szólnának amihez az adott tollat forgató személy ért is. A legutóbbi „Kritika a Civil TV-ről!” Szegvári naplóban megjelent írás azonban elveszítette valódi célját akkor mikor személyek politikai nézetéről kezdett cikkezni. Ez ebben a formában már nem kritika, ráadásul nem állja meg a helyét, mert ez az észrevétel mindig ettől az egy embertől származik, ami valljuk be inkább elfogultság. Merem állítani azzal a ismerettel birtokomban, – mely szerint a „kritikát” író személy maga is abban a csónakban evezett hosszú időn keresztül amelyről ír, és nem hiszem hogy volna valaki ezen a településen aki megtudná mondani hogy most melyik csónakban evez, – egy pozícióját féltő ember. Mindezek mellet, mint a civil televízió tagja kikérem magamnak az ilyen lejárató okoskodást, ezeket a véleményeket tartsa meg a tisztelt kritikus úr a pártösszejövetelekre.
A Józsi bácsit is ismerem, jóravaló, tisztességes, unokáit szerető ember, és éppen ezért tartom felháborítónak, hogy az idős nyugdíjas embereket ki karikatúrázva, szöveg környezetében kigúnyolva, szegvári tájszólásunk nevetségessé téve próbál meg valaki olyat kritizálni amit sokan önkéntes alapon szegvárért tesznek. Mindezektől független szükség van a kritikára, mely épít,és segít előre lépni.
