Tűzgyújtás – 1976.

Nekem Szegvár a világ közepe.
1999-ben, 23 éves koromban határoztam el, hogy honlapot készítek szeretett falumnak, Szegvárnak – megelőzve ezzel nagyobb városokat, megyeszékhelyeket, akiknek ekkortájt – az Internet fénykorában - még nem volt weblapjuk.
A Szegvár Online hírportál 2002-ben indítottam el, s 2007-ig működött. Ez a hat év alatt több tízezer fotóval és közel ezer hírrel bővült a hírportál, s több mint egymillió oldalletöltést regisztráltam. 2019 nyarán indult újra a portál, ma már napi szinten több ezer látogatást regisztrálunk, s weblapunkat a környező településekből – Szentes, Mindszent, stb. – , sőt külföldről is sokan olvassák.
Független újságíróként legfontosabb célom hitelesen és magas minőségben megörökíteni a szegvári történéseket, eseményeket. Habár a politikát kerülöm, de minden erőmmel küzdök a korrupció, a politikai nyomásgyakorlás, a hiteltelen „percemberkék”, a „kamu keresztények”, „a parizerrel pózolgató” politikusok, az uszító „fészbúk-huszárok” és az emberi butaság ellen.
Úgy vélem, hogy a sajtószabadság a demokrácia és az igazság alappillére. Pulitzer József tömör és lényegre törő két idézete, „A hír szent, a vélemény szabad!” és a „A sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálat!” számomra különös értelmet nyernek, és jelentésük, üzenetük, napjainkban is teljesen időtálló.
Tagja vagyok a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Az 1995-ben alapított Megapress vállalkozásom mellett két civil szervezetnek, a Magyar Lupus Egyesületnek és a Szegvárért Egyesületnek is én vagyok a vezető tisztségviselője. Szociális beállítottságú ember vagyok, érdekelnek a világ történései, 1999 óta folyamatosan vállalok önkéntes feladatokat. Célom, hogy önzetlenül segítsem az autoimmun betegséggel élő embertársaimat, valamint az, hogy tegyek szeretett falumért, Szegvárért.
Hobbim a természetfotózás. Gyermekkorom óta fotózom, elsősorban dokumentarista és természetfotókat szeretek készíteni. Hazai- és külföldi fotópályázatokon többször nyertem díjat, a National Geographic nemzetközi fotópályázatán pedig az egyik „tiszavirágos” természetfotómat beválasztotta a zsűri „A legjobb száz magyar természetfotója” közé. 2022-ben megjelent a „Szegvári képek – 100 szegvári fotó” című könyvem.