Ballagás a Forray Máté Általános Iskolában 2021.
Ma délelőtt rendezte meg a szegvári Forray Máté Általános Iskola hagyományos ballagási ünnepségét, ahol két nyolcadikos osztály diákjai búcsúztak iskolájuktól. A járványügyi előírások szerint a végzősök idén nem járták végig az iskola tantermeit és folyosóit. A szülők és a meghívott vendégek az intézmény udvarán, a tölgyfa árnyékában várták a ballagó diákokat, akik színes ünnepség keretében búcsúztak iskolájuktól.
A 8. a osztályból ballagott Bakó Zsombor, Czibulya Márk Máté, Gyenes Maximilián Dávid, Holozsai Leila, Kiss Hanna, Kozma Csaba János, Magyar Tibor Áron, Matyi Ármin, Pécsi Fanni, Süli Milán, Szabó Ádám Nándor, Szabó Réka Erika, Szalkai Cintia, Szlapák Dániel Levente, Varga Alex és Vigh Endre. Osztályfőnök: Rozgonyiné Szabó Mária.
A 8. b osztályból ballagott Bereczki Barbara, Bori Nikoletta Zsuzsanna, Csák Zoltán Barnabás, Csatordai Ákos, Huszti Henriett, Kállai Amanda, Kiss Bálint Balázs, Kotvics Benjámin, Kovácsik András, Luli Áron, Muzsik Mira, Pécsi Dominik, Sipos István Géza, Siska Linda, Szabó Kevin és Varga Szabolcs Péter. Osztályfőnök: Rozgonyi Zoltán.
Tisztelt Ünneplők! Tisztelt Pedagógusok! Kedves Szülők! Kedves ballagó Nyolcadikosok!
Tóth Péter alpolgármester köszöntője
Úgy gondolom, egy fontos és jelentős esemény minden diák életében a ballagás. Véget ér egy életszakasz, és elkezdődik egy új.
Kedves Gyerekek! A mai napon elbúcsúztok egymástól, tanáraitoktól, az iskolától. Tudjuk, és nektek is tudnotok kell, hogy nem könnyű a mai világban útnak indulni, hiszen nem látjátok előre, mit rejt számotokra az ismeretlen jövő. Bízom benne, hogy mindannyian megtöltöttétek a tarisznyáitokat olyan értékekkel, emlékekkel, tudással, amelyek majd segítenek benneteket a következő akadályok legyőzésében. Higgyétek el, hogy az ebben a korban megszerzett tudás, az örömök és bánatok, a nagy barátságok majd meghatározzák felnőttkorotokat is! A mai nehéz időszakban nem könnyű jó tanáccsal szolgálni, mert nincsenek kiszámítható, jól kitaposott utak, amelyek mindenki számára elérhetőek és járhatóak. Csak reménykedhetünk abban, hogy nem tévesztitek el a helyes irányt ebben a mai, veszélyekkel és csábításokkal teli világban. Fontos, hogy az életben vegyétek észre a jót és tudjátok megkülönböztetni a rossztól. Eddig tanáraitok és szüleitek veletek voltak általános iskolai tanulmányaitok során. Ez az út azonban korántsem ért még véget. Valamennyien továbbtanultok. Majd néhány év múlva, amikor emlékeitek között kutatva rátaláltok ballagó tarisznyátokra, a tablóra, a ballagási meghívóra, akkor döbbentek rá, hogy az idő önmagában semmit sem ér, csak akkor válik jelentőssé és értékessé, amikor tartalommal töltitek meg.
Tisztelt Szülők! Most biztosan büszkén tekintenek a ballagó csinos lányokra és a jó kiállású fiúkra. Az arcukra nézve felvillan a 8 évvel ezelőtti kisiskolás képe, aki az óvodát elhagyva egy új kihívás felé vette az irányt. Ez a néhány év az Önök részére is nagy megmérettetés volt. A folyamatosan változó gyermeket irányítani, nevelni kellett. A helyes út megmutatása közben biztosan voltak kritikus pillanatok, de bízom benne, hogy odafigyelésükkel és szeretetükkel minden akadályt sikeresen vettek. Gyermekeiknek továbbra is ugyanilyen támogató, segítő szeretetre, odafigyelésre van szükségük. Ehhez kívánok mindannyiuknak kitartást és jó egészséget!
Tisztelt Pedagógusok! Ezúton szeretném megköszönni munkájukat, támogatásukat, segítségüket. Nehéz, de örömteli feladat az itt álló ballagó diákokat idáig eljuttatni. Szabó Tibor György polgármester úr és a képviselőtestület nevében köszönöm a tartalmas, türelmes, következetes munkát, köszönöm mindazt a törődést, szeretetet, aggódást, amit az általános iskolai évek alatt kaptak önöktől a diákok.
Kedves Ballagók! Most gondoljatok néhány pillanatig mindazokra, akik segítettek, bíztattak, bátorítottak benneteket az elmúlt évek során. A szüleitekre, családtagokra, tanítóitokra, tanáraitokra, az iskola technikai dolgozókra, akik segítették mindennapi munkátokat az iskolában. Itt az ideje a hálának, a köszönetnek. Nevetekben is megköszönöm azt a sok segítséget, amellyel támogattak benneteket! Kívánom, hogy a következő iskolátokban álljátok meg a helyeteket és érjétek el a céljaitokat! Kívánok mindenkinek jó nyaralást, jó pihenést és elsősorban jó egészséget! Akárhová kerültök az életben, Szegvár mindig visszavár benneteket!
Szabó T. Anna: Útravaló
Bátorság. Indulj. Meg ne torpanj.
Ne kérdezd, hogy a célod hol van.
Köss könnyű kendőt, köss sarut.
Ki tudja, meddig visz az út.Ha minden lépés élvezet,
tán mindegy is, hová vezet.
Csak lélegezz, csak lépj. És ennyi.
Szívdobogásra menni, menni.Vidd, ami kell. Kevés elég.
A tűz, a föld, a víz, az ég.
Aki ismeri önmagát,
útvesztőiből is égre lát.Nem baj, ha körbe-körbe jársz:
aki vár, úgyis rátalálsz.
Úgyis rád talál, aki vár:
az út kinyit, a pont bezár.A labirintus közepe
csalogat, csábít befele:
puha, fészekmeleg, sötét.
Ki kit talál meg, az a tét.Indulj. A többit rád hagyom.
A táska leng a válladon:
az ellensúlyról énekel,
miközben lelked égre kel.Itt tart a földön: el ne szállj.
Vedd, vidd, vidulj! Menj, meg ne állj!
Ha messze jut, ha visszafut:
mindig magadhoz visz az út.
Kedves Ballagó Nyolcadikosok!
„Elmegyek, elmegyek, Hosszú útra megyek…” -mondja a ballagási dal, és Ti most valóban messzebb kerültök az iskolánktól, lehet néhányan a szülőfalunktól is. Egy új fejezet kezdődik az életetekben, amelynek a lapjait Ti írjátok, és nagyrészt Tőletek függ, hogyan sikerül. De bízzatok Önmagatokban, és legyetek kitartók! Kívánjuk, hogy választott középiskolátokban érezzétek jól magatokat, és valósítsátok meg céljaitokat! Szomorú és vidám is egyben itt látni Benneteket ünneplőben. Szomorú azért, mert most végképp elbúcsúztok a Forray padjaitól, termeitől, az itt töltött évektől. Vidám azért, mert együtt tudunk ünnepelni Veletek a ballagási ünnepségeteken. Ma átadtátok nekünk az iskolánk zászlaját. Társaim nevében ígérem, hogy méltón őrizzük majd tovább. Őrizzétek meg emlékeitekben az iskolai feleletek, dolgozatok izgalmait, örömeit, a suli-bulik, akadályversenyek, kirándulások és nem utolsósorban a digitális oktatás hangulatát. Hiányozni fogtok majd a folyosók és az udvar zsongásából, és a vidám beszélgetésekből. Úgy maradjanak meg ezek az évek, mint ahogyan ennek az éneknek a soraiban van, amellyel most búcsúzom: „Az együtt töltött szép napok emléke, Fülünkbe cseng, mint szép melódiák!”
Szeretettel köszöntöm a megjelent vendégeket, jegyző urat alpolgármester urat, képviselőket, plébános urat, szülőket, családtagokat, kollégáimat és nem utolsó sorban ballagó diákjainkat!
Víghné Németh Ildikó intézményvezető köszöntője
COVID-19 ide, karantén oda, 2021. június 12-ét írunk, véget ért egy újabb tanév. Számotokra kedves nyolcadikosok, az utolsó általános iskolában töltött nap, ballagásotok napja. A ballagás olyan ünnep, amibe mindig egy kis szomorúság keveredik, hiszen a búcsúzás pillanata mindannyiunkban vegyes érzelmeket kelt. A ballagók végre megszabadulhatnak minden kötöttségüktől, a felelésektől, a dolgozatírástól, de ide kötik őket a barátok, a csínytevések, a közös programok: a Máté napi akadályverseny, a farsangi mulatság, az osztálykirándulások, a sportversenyek.
Kedves Nyolcadikosok! 8 évvel ezelőtt mikor felszálltatok az „elsős Forrays vonatra”, azt a vonatot Bereczkiné Buza Anett és Papné Benkő Mónika, később Huszka Lászlóné Rózsika tanító néni indította útjára Veletek. Aztán elindult a „Forrays vonat”, amelyen néha úgy éreztétek magatokat mintha a leggyorsabb szuperexpresszek sebességének érzésével száguldanátok, néha pedig egy ócska személyszállító vicinális csigalassúságával vánszorogna. Különösen igaz ez a feleltetések idejére, akkor nem haladt az idő vonata! Gondolom most, hogy az előző tanévben és most is, több hónapon át nem tudtatok személyesen találkozni, jó volt felidézni az első napokat, heteket, amikor ismerkedtetek egymással, az iskolával, próbára tettétek tanáraitok türelmét, megértését, szigorát. Tapintható volt a közeli elválás miatt érzett feszültség a levegőben. Aztán egyre magabiztosabban kezdtetek mozogni az iskola vonatán, kiérdemeltétek az első komolyabb dicséreteket, osztályfőnöki figyelmeztetéseket. A szeptember 1-ei tanévnyitón a következő mondatokkal igyekezetem felhívni figyelmeteket a nyolcadik osztály fontosságára: „Mozgalmas, erőt próbáló év vár rátok, itt a pályaválasztás terhe, a ballagás, fotózás, meghívók, nyakkendő, ruha… Céltudatosságot és kitartást kívánok nektek, hogy a végén az ünnep valódi ünnep lehessen.” – erre is biztosan emlékeztek. Hát itt a vége!
Kedves Ballagó Diákok! Ne feledjétek, mi tanárok soha nem hittük, hogy hibátlanul dolgozunk. Azt viszont igen, hogy lelkiismeretes, a ti érdekeiteket leginkább szem előtt tartó tevékenységgel becsületes munkára sarkalljunk, a tudás megszerzésére, megbecsülésére ösztönözzünk benneteket. A különböző kompetenciák, készségek és képességek fejlesztése, az emberi értékrend alapjainak beívódása a mindennapi cselekedetekbe ugyanolyan fontos, mint a tantárgyi ismeretek. Gondoljatok néhány pillanatig mindazokra, akik segítettek, bíztattak, bátorítottak benneteket az elmúlt évek során. A szüleitekre, családtagokra, akik a legnagyobb nehézségek idején is mellettetek álltak. Itt a hála és a köszönet ideje…
Kedves Kollégáim! A „Forray” vonatának 8. a és 8. b osztályának osztályfőnökei Rozgonyiné Szabó Mária és Rozgonyi Zoltán vagonjában helyet foglaló 32 diákunk számára elérkezett a végállomás. Nehéz, de örömteli feladat volt a most ballagó diákokat a végállomásig eljuttatnunk. Köszönöm a tartalmas, türelmes, következetes munkát, köszönöm mindazt a törődést, szeretetet, aggódást, amit az évek alatt tőletek kaptak a tanítványaink. A képzeletbeli utazás alatt szívünkhöz nőtt fiatalok a mi segítségünkkel jutottak az új vonatra feljogosító, névre szóló helyjegyeikhez. De tudom, hogy MI a későbbiekben is mindig készen állunk arra, hogy biztatást, eszközt, útravalót adjunk egykori tanítványaink számára.
Kedves Szülők! Amikor 8 évvel ezelőtt a Forray Máté Általános Iskola vonatára felszállították gyermeküket, többek között a következő bíztató szavakat intéztük Önökhöz: „…Az eddig óvodás kislány, kisfiú iskolai tanulóvá lépett elő. Iskolába járni nem könnyű. Mi, itt törekszünk arra, hogy a tanulás mellett azért a játékra, sportolásra is jusson idő. Gyermekeik jó kezekben lesznek. Lelkiismeretes, a gyermekeket szerető, nekik csak jót akaró, őket minden nap szeretettel váró pedagógusok kezébe adják át legféltettebb kincsüket, akire egy év elteltével nagyon büszkék lesznek majd, ha látják fejlődését, okos tekintetét.” Bízom benne, hogy nem csak egy év elteltével voltak büszkék és látták gyermekük fejlődését. Remélem munkánkkal igazoltuk az akkor elhangzott ígéreteket! Minden családnak, szülőknek, nagyszülőknek köszönöm a sok segítséget, amit gyermekük 8 év általános iskolai vonatozása alatt kifejtettek.
Búcsúzóul egy rövid idézet Fogarassy Eszter tollából: „Eljött hát az utolsó nap. Búcsúzz! Búcsúzz mindentől vén diák! A vonat utolszor tovaszáguld veled, S nem látod többé kedves iskolád!” A masiniszta búcsúzik, viszlát gyerekek!
Fotóalbum
„Szegvári képek, szegvári emlékek”
