Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Szegen építkezett a kegyetlen Dóczy János

2 390

A Délmagyarország 2019. szeptember 18-i számában olvashattuk Borbola Lilla: Már csak a várak nyomai mesélnek című írását, benne a fenti alcím alatti szöveget, melyet Dr Horváth Ferenc régész mesélt az újságírónak.

Horváth Ferencről azt kell tudni, nagy kedvelője volt Szegvárnak, országosan ismert régész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója is volt évekig. Rengeteg ásatást végzett. Szegváron ő végezte az utolsó nagy régészeti feltárást a világhírű Tűzköves határrészben, mégpedig a szarvasmarha-istálló előtt a hajdani Kontra tó magas partján lévő akácfákkal borított dombocskán, amiről hamar kiderült, újkőkori telepnyomokat tartalmaz több száz lakószinttel, vagyis egy tell. Heteken át dolgoztak a feltáráson, öt méter mélyen találták meg a szűz talajt. Több ezer leletet gyűjtöttek az 5 × 5 méteres alapterületű és 5 méter mély tellben.

Horváth Ferenc, régész társával, és 4-5 egyetemistával dolgozott 1986-ban egészen december közepéig. A központi iskolában laktak az akkori „úttörőszobában” az ebédlő fölött. 

Tehát most következzen az írás másolata, melyet olyan célzattal közlök, hátha a nagyközség képviselő testületének a figyelmébe kerül és intézkedés történik a „vármaradványok” újra kibontására, helyi védelem alá helyezésére.

Szegen a Dóczy család épített egy téglavárat a 16. században – így lett a település neve később Szegvár. A vár ura, Dóczy János, Szapolyai János bizalmasa volt – de nem volt jó híre: orvul kivégezte Szapolyai másik hívét, Czibak Imrét, még a nyelvét is kivágta a váradi püspöknek. Jobbágyaival sem bánt túl jól, akik ezért fellázadtak uruk ellen.

Egy másik történet is fennmaradt a szegvári vár ezen időszakából. Szerémy György történetíró írja meg hogy Szapolyai János kíséretével Budáról Lippára tartva Szegvárnak fordult, hogy meglátogassa Dóczy Jánost. Nem tudták azonban, hogy időközben ezt a falakkal, bástyákkal, vizes árokkal megerősített lakótornyot elfoglalták a cseh király és ausztriai főherceg I. Ferdinánd hívei. A gyanútlanul közeledő János királyt puskatűzzel fogadták a toronyból, egy lövedék pedig eltalálta az egyik kísérője térdét, aki élete végéig sánta maradt. A történetnek sokféle verziója fennmaradt, de a kortárs Szerémy leírása a legvalószínűbb – tudtuk meg Horváth Ferenctől. Dóczy Jánost később hűtlensége miatt ki is végzik, majd a törökök elfoglalják és lerombolják a települést, ami később a Károlyi család grófi birtoka lett, akik helyreállították a Dóczy kúriát és tatarozták a templom szentélyét.  Szegvár ismét fejlődésnek indult, egy ideig még Csongrád vármegye központja is volt. Ma azonban a vár romja méltatlan állapotban van, – bűn, ami a várral történt. Ott a régészek is tévedtek, mert a feltáráskor újkorinak vélték a falakat, pedig az a Dóczy- féle reneszánsz fal. Ilyen típusút legközelebb Gyulán láthatunk! A várrom azóta ott rohad, lassan ledől, pedig hatalmas az eszmei értéke, a megyében már csak ez az egy klasszikus értelemben vett vár van, amiből több maradt az alapoknál.  Rohamtempóban kellene megmenteni belőle, amit még lehet – hívta fel a figyelmet a régész.

A kiemelt fotó illusztráció. A szegvári falumúzeumban kihelyezett a szegvári várbörtönről készült festmény fotója. A festményt az 1930-as években kiadott Szegvár története c. könyv fotójáról készítette el Purgel Ferenc.

- Szegvár Online hirdetés -

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató