Tegnap Hódmezővásárhelyen, a Kovács-Kűry Idősek Otthonában köszöntötték Gál Imrénét százegyedik születésnapja alkalmából. Családja vaníliatortával lepte meg, Erzsike néni maga fújta el a szülinapi gyertyákat.
Gál Imréné, Gila Erzsébet 1923. július 19-én született (édesanyja Kenderesi Franciska, édesapja: Gila Ferenc). Szüleivel és Anna testvérével a Szeged melletti Gyálán lakott. Szülei itt építettek egy nagyon pici szoba-konyhás házat, hiszen ebben az időben nagyon nehezen kaptak munkát az emberek. Az ő szülei is napszámba jártak dolgozni a környező gazdákhoz. Erzsike néni az első három osztályt ezen a településen járta, majd Szegvárra költöztek. Szülei itt is napszámból próbálták a család fenntartását megoldani, nagy szegénységben éltek.
Erzsike néni Szegváron folytatta tanulmányait az apácáknál, itt egy évet ismételt, majd a Tételháti tanyasi iskolában még két év ismétlőt végzett. Többet nem járt iskolába, de megtanult írni, olvasni, számolni.
Fiatal kora ellenére neki is dolgoznia kellett. Először a szentesi Szőke téglagyárban dolgozott cselédként. Itt egy évet dolgozott, ez nagyon nehéz munka volt számára, mert Erzsike néni nagyon gyenge, vékony lány volt. Keresett másik munkát így helyezkedett el Szentesen az óvodában, itt takarítania kellett.
Erzsike néni nagyon jó kapcsolatot ápolt testvérével, még egy rövid időt együtt is laktak.
Fiatal lányként szeretett táncolni, még két évet tánciskolába is járt.
Volt egy nagyon kedves barátnője Gál Margit. Barátnőjén keresztül ismerte meg Gál Imrét, Margit testvérét, aki később Erzsike néni férje lett. 1950-ben kötöttek házasságot.
Erzsike néninek anyukája vásárolt egy pici házat Szegváron számukra, így kezdték Imrével a közös életüket. Ezt a pici romos házat egy idő után teljesen lebontották és teljesen újjáépítették. Férje kubikusként dolgozott. Két gyermekük született 1952-ben született Imre fiuk, majd néhány év múlva megszületett lányuk Erzsébet. Soha nem voltak gazdagok, de szeretetben éltek, és nevelték gyermekeiket.
Erzsike néninek összesen 5 unokája és 2 dédunokája van, akikre nagyon büszke. Férje 1989-ben hunyt el.
A szegvári nyugdíjas klubbal bejárta az országot, mindig nagyon szeretett utazni. 2023 nyarán megromlott Erzsike néni egészségi állapota, már nem tudott egyedül élni a saját házában, ezért döntött úgy, hogy beköltözik, a vásárhelyi Idősek Otthonába.
