Forrás: Szegvári Napló.
Az idén már 16. alkalommal várta a jelentkezőket a hagyományok ápolását, a múlt eseményeinek megismerését célul kitűző táborba a SZEG-VÁR-LAk Egyesület. Idén is számos felnőtt önzetlen, önkéntes munkája segítségével valósulhatott meg tábor, ahol mindennap közel 50 – szegvári, felsősófalvi és a környező településekről érkező – gyermek tölthette együtt az 5 napot.
A gyerekek 4 csoportban dolgoztak egész héten. Megismerkedtek egymással, csoportnevet választottak, majd ismerkedős játékokat játszottak a csoportvezető ifik irányításával. A fiatalokra nagy felelősség hárult: összefogni a csoportot, mindig figyelni, feladatot adni, nem hagyni „unatkozni” a gyerekeket, de rendkívül ügyesen vették az esetleges akadályokat, feladatokat. A közösségi játékok is sokszor előkerültek a hét folyamán a foglalkozások közötti szünetekben, mely lehetőséget adott egy rövidebb „láblógatásra”, egymás megismerésére.
Az idén a kismesterségek megismerése volt a fő vezérfonál.
A vesszőfonás alapjait vesszőkoszorú és edényalátét készítésével ismerhették meg. Makraméfonással kulcstartóra díszt fontak a zákányszéki szakköri ismerősök vezetésével.
Az agyaggal is megismerkedtek a táborlakók. Épített edényeket és érmeket készítettek, díszítettek. Megtapasztalhatták, hogy a só-liszt gyurma is hasonlóan formázható.
A gyapjú, mint ősi anyag is előtérbe került. Kétféle feldolgozási módot tanulhattak meg. A vizes-szappanos technikával tulipánt, tűnemezeléssel pedig különféle figurákat tömörítettek, ezzel alakították ki a végső, tartós formát.
A fonálmunkák egész héten nagyon kedvesek voltak. Szövőkerettel, kitartó munkával kis szőnyeget szőttek, körmöcskével, körmönfonással, papírkorong segítségével hosszabb-rövidebb karkötők készültek minden nap. Sokan a barátságukat is kifejezték azzal, hogy egymásnak fontak ajándékot. Nagyon kedvelték a batikolást, gyönyörű mintákat készítettek pólóra, kendőre szorosra kötött madzag és főzött festék segítségével.
Megismerték a viaszt, mint a gyertya alapanyagát és különféle mintákat készítettek mártogatós és kiszúrós módszerrel.
Szegváron nagy hagyománya volt a halászatnak. Erről a szakmáról hallhattak Száraz József halásztól élménybeszámolót, illetve a halászháló készítés alapjait is láthatták. A Szegváron gyűjtött Hej halászok, halászok című népdalt is elénekelték a nagyobbak a felnőttek segítségével.
Szerdán a csapat Mindszentre kerékpározott a reggeli órákban. Az ottani helytörténeti gyűjteményben megnézték az aratókiállítást, a kenyérsütést, az aratóeszközöket használva különféle játékokat játszottak. Köszönjük a délelőtti élménygazdag programot Kovács Ildikónak, illetve Kovács Lajosnak, hogy meglepetést okozva ellátogatott erre a napra hozzánk. Délután jól esett hűsölni, így nagy élményként fürödtek a Tiszában. A nagy meleg miatt gyors szervezéssel autóval, busszal érkeztek haza a gyerekek és a biciklik.
Csütörtökön a szentesi Koszta József Múzeumban a szegvári ásatásról készült kiállítást nézték meg, majd a régészet, anyagozás rejtelmeibe tekintettek bele.
A tűzgyújtási tilalom miatt elmaradt tábortűz helyett a táborlakók a „hűvös” estében sötétedésig fociztak, tandem bicikliztek. A felnőttek felidézték fiatalkoruk tábortűzi dalait, jókedvű énekléssel telt el az este.
Péntek délelőtt az egyik táborlakónk édesapja társaival egy meglepetés hozott, községünk piros tűzoltóautójából széles vízsugárral frissítette fel a hőségtől elcsigázott táborlakókat. A nap további része az alkotások befejezésével telt.
Sajnos a több mint 40oC-os hőség néhány programot eltörölt. Az íjászat, a leletkeresés, a fémkeresés kikerült a programokból, mivel ezek terepe a tűző napon és forró homokon lett volna. Szerencsére a tábor helyszínén, a művelődési ház klímás nagytermébe húzódhattunk a dél körüli időben, így elkerülhettük a forróság miatti esetleges rosszulléteket.
A táborzárón a gyerekek elénekelték a táborban tanult Éhes vagyok… című dalt megköszönve a felnőtteknek a finom ételeket, ami napi három alkalommal került az asztalra.
Utolsó programként minden gyerek szót kapott és elmondhatta, hogy érezte magát egész héten. Rögtönzött kiállításon mindenki kitette az elkészült kézműves munkáit. A sok gyönyörű alkotást látva megérte az egész heti fáradságot a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Egyesületünk nevében köszönjük a programjainkban résztvevő felnőtteknek, családtagoknak, valamint támogatóknak, hogy felajánlásaikkal hozzájárultak táborunk élménygazdag hetéhez.
Kosztolányi Sándorné, a a SZEG-VÁR-LAK Egyesület tagja
