Kategória
Helytörténet
Ugratta lovát Szegváron Rózsa Sándor?
„Rózsa Sándor az én nevem,ösmerős is minden helyen,Csongrád megye a lakásom,hatvan betyár a pajtásom.”alföldi…
Helytörténeti kutatás elismerése
Az ELTE Állami- és Jogtudományi Karának dísztermében 2005. október 6-7-ig került megrendezésre a XX. Nemzetközi…
Dr. Bartucz Lajos 120. születési jubileumán
…szép rendezvényre került sor, amit a falumúzeum és az általános iskola rendezett.A központi iskola folyosóján…
Dr. Bartucz Lajos antropológus, egyetemi tanár
Falunk szülöttjének, Dr. Bartucz Lajos antropológus egyetemi tanárnak ezév április 1-jén lesz születésének 120.…
Adatok és mesék a Kurcáról
Mostanában sokat beszélnek, írnak, olvashatunk folyónkról a Kurcáról. Civil szervezet is alakult Szegváron és…
Rendvédelem- történetünk helytörténeti gondozása
A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-Történeti Tudományos Társaság hivatásának tekinti nemzeti rendvédelmünk…
Mesél a szegvári határ XVIII.
Amint arról az előző két cikkben már szó esett, a Károly-uradalom helybeli központja a Vármegyeház és a…
Mesél a szegvári határ XVII.
A Károlyi-uradalom kétszáz évvel ezelőtt mészárszéket és a boltot is működtetett a faluban, amit két-három éves…
Mesél a szegvári határ XVI.
Az első, Szegvár környéki malomról 1461-ből van adatunk: ez Derekegyházán működött mindaddig, amíg - többek között…
Hallott Ön Komáromi Edéről?
Az idősebbeknek ismerős a név, hiszen a Komáromi családnak birtoka volt Kórógyszentgyörgyön. A birtokhoz szép nagy…
Mesél a szegvári határ XV.
A Szegvár-mindszenti határ utolsó, a Kurca és a Tisza közötti része olyan terület, amely egykor bővelkedett álló-…
Mesél a szegvári határ XIV.
Továbbmenve a megkezdett 'határjárásban', a Kórógy déli partjától délre fordulunk. Ez a terület, amelyet ma is…
Mesél a szegvári határ XIII.
A Sáp-halom tetején lévő határpontot 1727-ben (valószínűleg az ott talált) égetett tégladarabokkal jelölték meg.…
Mesél a szegvári határ XII.
A folyószabályozások nyomán a Tisza és a Szentes-Mindszent országút közti terület még ma is alakul, változik. Az…
Mesél a szegvári határ XI.
Pár évvel ezelőtt (2000-ben) jelent meg a Szegvár című kötet, amelyben Sz. Bozóki Margit közölte a község bel- és…
Mesél a szegvári határ XI.
Pár évvel ezelőtt (2000-ben) jelent meg a Szegvár című kötet, amelyben Sz. Bozóki Margit közölte a község bel- és…
Mesél a szegvári határ X.
Szegvár gazdálkodásának jól megfogható korszaka 1560 és 1570 közé esik, mivel e két évből azonos szempontok…
Mesél a szegvári határ IX.
1471-ben meghalt Szeri Pósafi István, családjának utolsó fiági sarja, így birtokai közt Szeg és Szentgyörgy is…
Újabb értékes tárgy került a Falumúzeumba
Az ajándékozók: Széll Ilona és Bihari Gábor.Ebben az évben már több értékes tárgyat ajándékoztak a falumúzeumnak a…
Mesél a szegvári határ VIII.
Ma, a gyors tempójú XXI. században már nehéz rekonstruálni őseink évszázadokkal ezelőtti életmódját, ezen kívül az…
Mesél a szegvári határ VII.
A török hódoltságot történelmünk nehéz idejeként tartjuk számon. A lakosság nem egyszer nyomorgott, de néha -…
Mesél a szegvári határ VI.
Az előző részben ismertetett katonai felmérés említi a kórógyi csárdát, melyről a következő leírást adja. "Egyedül…
Mesél a szegvári határ V.
A török idők után a bécsi udvarban elhatározták, hogy mivel katonai okokból szükség van a birodalom területének…
Mesél a szegvári határ IV.
II. (Vak) Béla király 1138-ban oklevelet állított ki arról, hogy néhai atyja, Álmos herceg milyen jövedelmekkel…
Mesél a szegvári határ III.
A szegvári határ déli része - az előzőekben bemutatottakhoz hasonlóan - változatos történettel bír. A mai…
Mesél a szegvári határ II.
A szegvári határ jelentős hányada a Tisza és a Kurca közti terület, ez a rész történeti és földrajzi értelemben is…
Mesél a szegvári határ I.
Szegvár község külterülete a mai formában egy fekvő téglalaphoz hasonlít, ez azonban a középkori állapottól igen…